Az "Isten Anyja" kifejezés a Sv. a szentírásokat nem találják meg, de több helyen Szűz Máriáról írják, mint aki szülte Isten Fiát. A Bohorodička név a 3. században található Szent írásokban. Apák, mint Szentben Gregor Nazianzski, St. Gregor Nyssenski, St. Alexandriai Cirill, St. Ignác Antiochiából és mások. Dogma, vagyis hitcikkként ezt a rejtélyt hirdették az efezusi 431-ben, majd később 555-ben Konstantinápolyban működő egyházi gyűlésen (tanács). Az efezusi tanács atyái határozatot fogadtak el arról, hogy Szűz Mária anya Isten (görög Theotókos) és hogy Krisztus két természete egyesül - isteni és emberi. Ugyanakkor elítélték Stariari Nestorius pátriárkájának téveszméjét, aki azt hirdette, hogy Szűz Mária Krisztus anyja, mint ember, nem Isten.
Szűz Mária méhében Jézus emberi teste a biológiai törvények szerint fejlődött. A Szentlélek fogantatta. Nos, tudjuk, hogy Isten Fia az örökkévalóság óta Isten második személyeként él. Ez az Isten Fia elvette Szűz Máriától az emberi testet, és emberré vált. Szűz Mária Isten Anyja és Jézus Krisztus Isten-Ember. Szűz Mária így emberi testet biztosított számára. A zsoltárok krisztológiai értelmezésében Szűz Máriával találkozunk, akit költőileg Szent Városként (Sion) írnak le, és amelynek nemes lakója van (pl. Zsolt 48, 87, 132 és mások). Az Úr Jézus valóban kilenc hónappal a születése előtt élt vele, hogy férfiként jöhessen a világra.
A II. Vatikáni Zsinat nagy figyelmet szentelt Szűz Máriának is. Az egész VIII. a fő doktrinális alkotmány fejezete arról beszél. A Tanács megerősítette az eddigi tanításokat, és arra ösztönöz mindenkit, hogy a lehető legnagyobb mértékben tartsa tiszteletben azt, aki magát Istent hozta a világra. Isten általa jött a világra, és mi is könnyebben eljutunk Istenhez általa. Az Univerzum Királynőjének, az Angyalok Királynőjének hívjuk, és sok más tulajdonsággal rendelkezik. Ebből egyértelmű, hogy Isten maga is különös szívességgel öleli fel, és közbenjárása valóban hatalmas imádság, amely nagy kegyelmeket kérhet. Sok ismert mariai áhítat, mint például a rózsafüzér, a litánia, a vacsora és hasonlók, hiába zajlik. Mindez a régi „Per Mariam ad Iesum” (Mária révén Jézusig) latin mondat gyakorlati kifejezése.