A galántai zsidó temetők története 1729-re nyúlik vissza, amikor Esterházy Ferdinánd gróf a galántai zsidóknak állandó bérletre adott egy szobát imaház létesítéséhez, és egyúttal földet is a temetőhöz. A legrégebbi temető az SNP településen volt, de több mint fél évszázaddal ezelőtt eltűnt. Feltételezzük, hogy egyes sírköveket egy újabb temetőbe költöztettek (Školská ul. 24, Galanta).
A galántai zsidó temetők története 1729-re nyúlik vissza, amikor Esterházy Ferdinánd gróf a galántai zsidóknak állandó bérletre adott egy szobát imaház létesítéséhez, és egyúttal földet is a temetőhöz. A legrégebbi temető az SNP településen volt, de több mint fél évszázaddal ezelőtt eltűnt. Feltételezzük, hogy egyes sírköveket egy újabb temetőbe költöztettek (Školská ul. 24, Galanta).
A gondozott, 100 x 140 m területű terepen a 18. századi sírkövek találhatók, a temető továbbra is eredeti célját szolgálja. A legrégebbi sírok délnyugaton és nyugaton találhatók. A mintegy 700 sírral elkerített terület része a Gyászház (az úgynevezett Ciduk HaDin), amelyen keresztül a temetőbe is belépnek. A sírkövek az anyagok, formák és szimbólumok változatos és vonzó választékát képviselik (ezek közül a leggyakoribbak a Kohen-kezek, a Levit-kancsók és Dávid-csillag). A feliratok többnyire héberül vannak, de vannak magyar és szlovák nyelvűek is. A temető fenntartása és céljainak továbbra is szolgál. A városban található zsinagógát lebontották (1899 - 1976), helyén a holokauszt áldozatainak emlékműve áll (Galántai Forradalmi Körzet, 6). Petr Sulík akadémikus szobrászművész alkotása egy kis téren található, kiemelve az eredeti zsinagóga alapjait, amelyet 1976-ban bontottak le a kommunista eszme nevében. Az emlékművet 2003. június 29-én leplezték le a holokauszt galántai és környékbeli áldozatainak százainak éves megemlékezése alkalmából.